Mozgás Neked, Nekem (nem csak aerobik!) :)

Ismét egy hetekkel ezelőtti élmény, csúnyán elmaradtam a beszámolóval, de ami késik, nem múlik. :)

 

A "port de bras" egy viszonylag újkeletű mozgásforma, melyet aerobiktermek órarendjében fedezhetsz fel - egyelőre még nem túl sok - de remélhetőleg hosszú távon egyre több - helyen. Tipikusan chillout jellegű (de legalábbis nem a tipikus, kereskedelmi rádiókból ömlő) zenére végzett gyakorlatok, finom, egymásba átmenő mozdulatokkal, relatíve kevesebb láb - , cserébe hatványozott mennyiségű karmunkával. Kicsit hasonlít a balettre (tulajdonképpen a neve is innen ered, s a gyökerei innen származnak), de szándékosan nem szeretném ezt az oldalát hangsúlyozni, ugyanis az égvilágon semmilyen balettos előképzettség (sem balettos alkat) nem szükséges ahhoz, hogy részt vegyél egy ilyen órán. Ráadásul mi sem áll távolabb tőlem, mint hogy bárkit is elijesszek a port de bras-tól. :)

 

Vissza is kanyarodok inkább a címhez, miért is tetszik nekem ez a mozgásforma? (a felsorolásom nem jelent prioritási szempontokat!)

 

1. talán ezt lesz a legnehezebb megfogalmaznom: az egész azt a benyomást keltette bennem, hogy ez egy nagyon is modern mozgásforma... Mit értek az alatt, hogy modern? Egyrészt (fizikai oldalról nézve) kifejezetten preventív, másrészt (mentális oldalról) klasszikus "body-and-mind" óra, lehetővé teszi, hogy teljesen kikapcsoljon és ellazuljon az ember.

2. kiválóan átmozgatja a hátat, gerincet (az ülő életmód, vagy akár rendszeres mozgás mellett is végzett napi szintű ülőmunka negatív hatásairól biztosan hallottatok)

  

3. tökéletes regeneráló mozgás egy-egy keményebb edzésnap másnapjára, stb., vagy ahhoz, hogy a szinte teljesen nulláról állóképességi alapokat építsünk (pl. akár túlsúllyal küzdve, ízületkímélő módon, bármiféle mozgásmúlt nélkül, stb).

 

4. kismamatorna mellett / helyett ;) Második babánkat várom, így várandós szemmel is megtapasztalhattam, hogy jó-e ez nekem: a rázkódástól el vagyok tanácsolva, nos, port de bras órán semmi vész! (itt aztán nincs ugribugri) :) Ami már nem esik jól, az a hajolgatás, ebből szerencsére nagyon kevés volt a koreográfiában, és ahol volt is, simán meg lehetett másképp oldani (kisebb mozdulatok, kisebb belehajlás).     

 

5. kiváló mozgáskoordináció-fejlesztő, annak ellenére, hogy lábmunka nagyon kevés van benne (persze nem is feltétlenül szükséges feltétele a lábmunka a mozgáskoordináció fejlesztésének... illetve éppen ez az óra jó példa arra, hogy mennyire kevés is elég belőle :)). Ebből a szempontból azt éreztem, hogy nem állít lehetetlen kihívás elé, mert látni benne, hogy "na, ha erre rendszeresen járnék, akkor ez 3 hét múlva szuperül menne" :) ugyanakkor rámutat arra, hogy "kívülről ez mennyire egyszerűnek tűnik, és mégsem annyira az..." - és én az ilyen csalóka mozgásformákat kedvelni szoktam. 

 

6. teret ad (vagy legalábbis akinél én voltam oktató, teret adott - és nagyon rendben is volt ez így) az egyéni lehetőségeknek / választásoknak, anélkül, hogy ez az edzéshatás kárára menne, sőt, biztatott is rájuk: "nem baj, ha másfelé lendül a kezed", "addig hajolj bele, ameddig jólesik", stb. Szeretjük az ilyet. :)

 

7. mind edzésintenzitásban, mind kivitelezésben rengeteg lehetőség van benne: értsd: sokat lehet fejlődni, idővel szebben, még szebben, egyre olajozottabb mozdulatokkal csinálni. Intenzitás szempontjából pedig magasabbra emelésekben, jobban-szebben kivezetett mozdulatokban, stb. bőven-bőven van pulzusemelési lehetőség, akinek arra van szüksége. :)

 

Hajrá Csajok, port de bras-ra ra fel, próbáljátok ki! :))