Mozgás Neked, Nekem (nem csak aerobik!) :)

Remélem, a cikksorozat előző két tagja után ("nem megy" , "miért nem lassít az oktató") már a bátortalanabbak is kedvet kaptak, hogy benézzenek egy koreográfiát is tartalmazó aerobikórára.

Hogy megszilárdítsam az elhatározást, íme néhány jó tanács, ha az órákon úgy érzed magad, mint elefánt a porcelánboltban:

1. az aerobik alaplépéseket tudni kell, de ezek többsége nagyon egyszerű és természetes mozdulat, pár alkalom után biztosan menni fognak. 

2. feladni nem szabad! Hidd el, az oktató látott már ilyet (vagy még olyanabbat is ;) ). Sokkal nagyobbra nősz egyébként az oktató szemében, ha a teremből kisétálás helyett látja, hogy küzdesz. :)

3. azt szokták mondani, hogy olyan 5-6 alkalom kell ahhoz (persze nem éves kihagyásokkal), hogy az ember tényleg élvezni tudjon egy ilyen órát.  

4. az eredmény, és hogy látod a fejlődést, bőven kárpótolni fog a kezdeti "bénázásokért". Fejlődni fog a mozgáskoordinációd, bizonyos mozdulatok, panelek beidegződnek, egyes részeket már sokkal könnyebben fogsz végrehajtani, kevésbé fognak bonyolultnak tűnni. 

 S végül saját tapasztalatom: ha engem anno (2-3-5-10) évvel ezelőtt bárki látott aerobikozni, biztos, hogy egy lyukas garast nem tett volna arra, hogy belőlem valaha oktató lesz, de talán arra sem, hogy valaha is nagyjából becsületesen végig fogok tudni követni egy stepórát, tulajdonképpen rendszeresen én voltam a legbénább a teremben. És most tessék. ;) De ide úgy jutottam el, hogy nem mentem ki soha a teremből, hogy sokszor kíméletlenül megkérdeztem magamtól, hogy kell-e ezt erőltetnem, de én  IGAZÁN MEG AKARTAM ezt TANULNI, és tényleg mondhatom, hogy megküzdöttem vele. Mindenesetre megérte.